Akkupakkok készítése

Első fontos kérdés: hogyan lehet összeállítani több cellából álló pakkot?

A legfontosabb, hogy forrasztással nem!

A hagyományos forrasztás során keletkező hő károsíthatja a cellákat. Éppen ezért, ha külön vásárol egy boltban cellát, általában egy cég sem ad garanciát a cellákra, csakis akkor, ha ők szerelik össze a teljes pakkot.

Akkor mégis hogyan lehetséges?

Ponthegesztéssel. Direkt erre a célra gyártott ponthegesztő berendezéssel szabad pakkot készíteni, megfelelő érintkezőkkel.

A képen különböző méretű cellák láthatóak.

Nagyon sok fajta cella létezik. Kémiai összetételtől kezdve, különböző méret, feszültség, kapacitás.

A cellákat kémiai összetétel szerint a következő főbb csoportokra oszthatjuk:

Ni-Cd

Ni-Mh

Li-ion

Li-polimer

Ezen kívül még több fajta cella létezik, ezek ritka előfordulása miatt egyelőre nem beszélnék.

Kapacitás lényegében 100-200 mAh-tól egészen 10 000 - 15 000 mAh kapacitásig előfordul

A méret szerinti csoportosításba nem mennék bele, hengeres cellák esetében átmérő és magasság, lapcellák esetében magasság, szélesség, hosszúság határozza meg a méreteket. Annyit érdemes megemlíteni, hogy szerencsére a cellák világában egyszerűsítették az azonosítást a szabványosítás bevezetésével, így szinte minden méretű cellának van saját elnevezése. A legismertebb talán a ceruza(AA), mikro(AAA), baby(C), góliát(D), 9V(6F22)-os és lapos elem.

A feszültség a kémiai összetételtől függ.

Ni-Cd és Ni-Mh cellák 1,2V névleges feszültséggel, Li-Ion és Li-Polymer cellák 3,6 - 3,7V névleges feszültséggel rendelkeznek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.